Útmutató a vámáru-nyilatkozatokhoz európai csomagküldésnél

A vámáru-nyilatkozat jogi nyilatkozat arról, hogy mi van a csomagban, mennyit ér, hol készült és miért küldik, és annak az országnak a vámhatóságához kell benyújtani, ahová a csomag belép. A vám ez alapján dönti el a fizetendő vámot és importáfát, valamint azt, hogy az áru egyáltalán behozható-e.

Akkor van rá szükség, ha a csomag vámhatárt lép át. Az EU vámunióján belül nincs átlépendő határ, így egy Portugáliából Lengyelországba tartó csomag pusztán a szállítási címkével utazik. A rendszerünk egyszerű szabályt alkalmaz: ha a feladás vagy a rendeltetési hely az EU-n kívül van, és a két ország eltér, a rendelésben megjelenik a vámlépés. Egy EU-n kívüli országon belüli belföldi csomagnak, például Londonból Manchesterbe, szintén nincs szüksége nyilatkozatra.

A feladók többségénél ez soha nem merül fel. A 2025 augusztusa és 2026 júliusa között szállított küldemények nagyjából 99,8%-a két EU-tagállam között mozgott, és semmilyen nyilatkozatot nem igényelt. A többi vámhatárt lépett át, és ezek nagyjából tízből hét esetben tartalmaztak egyesült királyságbeli szakaszt.

A ténylegesen szállított vámos útvonalaink 18 célországot érnek el; mennyiség szerint UK után Svájc, Kanada, Ausztrália és Hongkong következik. Nézd meg, mi érhető el a saját feladási és célországodhoz a csomag- és raklapszállítás oldalon.

Nézd meg az útvonalad árait

A vámtarifaszám – más néven HS-kód vagy árukód – számjegyekből álló besorolás, amely a nemzetközi kereskedelemben azonosít egy árutípust. A vámhatóságok ez alapján állapítják meg a vámtételt és alkalmazzák az importkorlátozásokat, ezért a nyilatkozat minden tételéhez kell egy.

Az első hat számjegy a Vámigazgatások Világszervezetének Harmonizált Rendszeréből származik, és mindenhol azonos. Ez után az egyes országok saját vám- és statisztikai szabályaik szerint fűznek hozzá további számjegyeket, ezért lehet eltérő hosszúságú ugyanannak a terméknek az uniós és a brit kódja.

A sajátját a célországhoz tartozó forrásban keresse meg:

• Az EU-ba: az uniós TARIC-adatbázis.
• Az Egyesült Királyságba: a brit vámtarifa.

A vámlépésünkben a vámtarifaszám mezője mellett kódkereső található, így termékleírás alapján kereshet ahelyett, hogy számokat magolna. Ha semmi nem illik pontosan, a legközelebbi besorolást válassza, ne hagyja üresen a mezőt.

A vámeljárási kód (CPC) a vámáru-nyilatkozaton szereplő kód, amely megmondja a hatóságnak, milyen vámeljárás alá kerül az áru: végleges behozatal, ideiglenes behozatal, újrakivitel, aktív feldolgozás és így tovább. A vámtarifaszám mellett áll, amely azt írja le, mi az áru, a CPC pedig egy másik kérdésre válaszol: mi történik vele.

Szokásos kereskedelmi csomagnál vagy ajándéknál az eljárás egyszerű végleges behozatal vagy kivitel, és a fuvarozó vámügynöke alkalmazza a szabványos kódot. Ecoparcel-foglalásnál nem kell megadnod ilyet. A CPC akkor számít, ha magad intézed a nyilatkozatokat, javításra küldesz árut és visszahozod, vagy különleges eljárás alatt mozgatsz készletet. A brit kódok a gov.uk „UK Trade Tariff: volume 3 for CDS” gyűjteményében találhatók, ahol az eljáráskódok és a kiegészítő eljáráskódok mellékletei szerepelnek; utoljára 2025. május 1-jén frissítették.

Az EORI-szám (Economic Operators Registration and Identification) egyedi azonosító, amellyel a vámhatóságok nyomon követik a vállalkozást minden vámeljárásban, amelyben részt vesz. Minden, az EU vámterületén letelepedett gazdálkodónak szüksége van rá az importhoz vagy az exporthoz.

A brexit óta kétféle létezik, és nem cserélhetők fel:

• EU EORI: egy EU-tagállam adja ki, az EU-n belüli vámeljárásokhoz. A kiállító állam kétbetűs országkódjából és egy, az adott országban egyedi azonosítóból áll, például DE123456789012.
• GB EORI: a HMRC adja ki, a brit importőrnek vagy exportőrnek van rá szüksége a brit vámeljárásokban. A formátum GB-vel kezdődik.

A mindkét irányban kereskedő vállalkozások általában mindkettővel rendelkeznek. A saját nemzeti vámhatóságodnál igényelheted, és ingyenes.

A személyes csomagot küldő magánszemélyektől általában nem kérnek EORI-számot. Az Európai Bizottság szabálya szerint az EORI-szám gazdálkodókat azonosít; aki nem gazdálkodó, annak csak akkor van rá szüksége, ha az érintett EU-tagállam nemzeti jogszabálya vagy más uniós jogi aktus előírja.

A DDP (Delivered Duty Paid) olyan Incoterm, amelyben a feladó fizeti az importvámot, az import áfát és a vámkezelési díjakat, így a csomag úgy érkezik meg, hogy nincs rajta rendezetlen tétel. A megrendelésünkben ez a lehetőség így szerepel: „Én fizetem az adókat és vámokat (DDP)”.

A DDU (Delivered Duty Unpaid) az a megoldás, amelyben a címzett fizeti az importvámot és az áfát, mielőtt a csomagot kiadják neki. 2010-ben törölték a hivatalos Incoterms közül, és a DAP (Delivered At Place) váltotta fel, amely ugyanígy működik, a fuvarozók és a szállítási platformok viszont a mindennapokban máig a „DDU” nevet használják. A megrendelésünkben ez így jelenik meg: „A címzett fizeti az összes importadót és vámot (DDU)”.

Az, hogy melyiket érdemes választani, attól függ, kinek szól a csomag:

• Értékesítés fogyasztónak: válaszd a DDP-t. Az a vásárló, aki a rendelése kiadása előtt üzenetet kap arról, hogy áfát és a fuvarozó kezelési díját kell fizetnie, emlékezni fog rá – és a határon átnyúló rendeléseknél ez a panaszok leggyakoribb oka.
• Magadnak, egy cégnek vagy ajándékba küldöd olyasvalakinek, aki számít rá: a DDU rendben van, feltéve, hogy a címzett tudja, fizetnie kell majd.

A célországban a fuvarozók a DDU-küldeményeknél a vámon és az áfán felül saját kezelési díjat is felszámítanak, mielőtt kiadják a csomagot. Az összeg fuvarozónként és országonként eltér, ezért nézd meg a célországbeli fuvarozó közzétett díját, ne becsüld meg.

Az IOSS (Import One-Stop Shop) az EU elektronikus portálja, amelyen keresztül az eladó beszedi, bevallja és megfizeti az import áfát az EU-ba küldött, legfeljebb 150 EUR értékű termékek távértékesítése után, így a vevőnek átvételkor nem kell semmit felül fizetnie. 2021. július 1. óta érhető el – ugyanezen a napon szűnt meg a 22 EUR-ig szóló import áfamentesség, és lett áfaköteles minden, az EU-ba behozott termék (Európai Bizottság, VAT One Stop Shop).

Az IOSS-regisztráció nem kötelező. Ha évente csak néhány küldeményt adsz fel, a regisztráció és a bevallások költsége nem biztos, hogy megéri – ilyenkor küldj DDP-vel, és rendezd te magad az áfát.

Egy dolog, amit érdemes tudni a megrendelés előtt: ha egy EU-ba tartó csomagnál DDU-t választasz, a megrendelési folyamatunk IOSS-számot kér. Ez szándékos szabály, nem hiba. IOSS-szám nélkül a csomag megfizetetlen áfával érkezik, a célországbeli fuvarozó kiszámlázza a címzettednek, kezelési díjat tesz rá, a kézbesítés pedig áll, amíg valaki nem fizet. Ha nincs IOSS-számod egy EU-ba irányuló értékesítéshez, válaszd a DDP-t.

Az IOSS-útmutató részletesen kitér a regisztrációra, a közvetítőkre és a bevallásra.

• Pontosan írja le az árut. Kerülje a „ruházat”, „személyes holmi” és „ajándék” megjelöléseket. Írja le, mi a tétel, miből készült és hány darab van belőle.
• A valós értéket adja meg. A vám ellenőrzi a piaci értéket, az alulértékelt csomagot pedig visszatartják, újraértékelik, olykor bírságolják. Az alulértékelés a biztosítási fedezetet is érvényteleníti, ha a csomag elvész.
• Adjon meg működő elérhetőséget a címzetthez. Ha a vám nem éri el, a csomag az Ön költségén jön vissza.
• Minden tételhez adjon meg vámtarifaszámot. Ha nincs pontos találat, a legközelebbit használja ahelyett, hogy üresen hagyná a mezőt.

Amint a csomag elindult, nyomon követheti a küldeményét, és láthatja, mikor halad át az egyes vámellenőrzési pontokon.

Kell vámáru-nyilatkozat az EU-n belüli küldeményhez?
Nem. Az EU vámunió, így a két tagállam között utazó csomag nem lép át vámhatárt, és nem kell hozzá sem nyilatkozat, sem vámtarifaszám, sem EORI-szám. Nyilatkozatra akkor van szükség, ha az útvonal bármelyik vége az EU-n kívül esik, az Egyesült Királyságot is beleértve.

Mi az a CPC (vámeljárási kód)?
A CPC azt közli a vámhatósággal, milyen eljárás alá kerül az áru: végleges behozatal, ideiglenes behozatal, újrakivitel, aktív feldolgozás és így tovább. A vámtarifaszám azt mondja meg, mi az áru; a CPC azt, hogy mi történik vele. Szokásos csomagküldemények esetén a szabványkódot a fuvarozó adja meg.

Magánszemélyként kell EORI-szám?
Általában nem. Az EORI-szám a vállalkozásokat azonosítja a vámeljárásokban, a személyes holmit vagy ajándékot küldő magánfeladóktól rendszerint nem kérik. Ha üzletszerűen árusít, akár kis mennyiségben is, igényelje a nemzeti vámhatóságnál. A regisztráció ingyenes.

Ki fizeti a vámköltségeket, a feladó vagy a címzett?
Az, akit a küldemény feltételei megneveznek. DDP esetén a feladó fizeti a vámot, az import áfát és a vámkezelést. DDU – hivatalosan DAP – esetén a címzett fizet, mielőtt a csomagot kiadják, ráadásul a célországbeli fuvarozó kezelési díját is. A megrendeléskor választ, és fogyasztóknak való értékesítésnél a DDP a jobb választás.

Mi történik, ha hibás a vámáru-nyilatkozatom?
A csomagot a határon visszatartják, amíg a vám tisztázza a kérdést, ez általában napokba kerül. Az alulértékelt vagy pontatlanul leírt árut újraértékelhetik, bírságolhatják, az Ön költségén visszaküldhetik vagy lefoglalhatják. A nyilatkozat menet közbeni javítása lassú, ezért a megrendelés előtt ellenőrizze a megnevezéseket, az értékeket és a vámtarifaszámokat.

Először az útvonalat nézze meg. Két EU-tagállam: nincs vámlépés, amivel foglalkozni kellene. Ha az egyik vég az EU-n kívül van, kellenek az árumegnevezések, az értékek, a vámtarifaszámok és egy döntés arról, ki fizeti a vámot. Ezeket gyűjtse össze indulás előtt, ne a megrendelés közepén.

Nyisson ingyenes fiókot, és kérjen árat az útvonalára